A lakásban tartott kutyákat lehetőleg „zsilipeljük” legalább pár percet egy, a lakás hőmérsékleténél hidegebb helyen (pl. lépcsőházban, előtérben), mielőtt kirontunk velük a kopogós mínuszba.
Az utcák, közterületek sózása is veszélyt jelent a háziállatokra, ugyanis a mancsukon marási sebeket okozhat a sólé. Ajánlatos ezeket a helyeket elkerülni, valamint a tappancsokat vastag védőkenőccsel, zsírral megvédeni (vigyázzunk, hogy ne nyalogassa le, mert az gyomorrontást okozhat). Kaphatók az állatkereskedésekben speciális védőcipők is kutyák számára, illetve némi kézügyességgel mi magunk is készíthetünk ilyeneket házilag.
A rövidszőrű, fázós kutyusokra érdemes valamiféle megfelelő (az állatot mozgásában és életfunkcióiban nem korlátozó) védőöltözetet is ráadni.
Ha lehet, inkább hanyagoljuk a benti kutyák fürdetését télidőben, ha mégis szükséges megtenni, fokozottan ügyeljünk arra, hogy csak teljesen megszáradva vigyük ki a szabad levegőre. Udvari kutyát télen nem szabad fürdetni.
Meleg kutyaház, kalóriadús táplálék
Az udvaron tartott kutyák esetében elengedhetetlen a megfelelő, fagyástól védő kutyaház. Kapható a kereskedelemben hőszigetelt kutyaház, de házilag is elkészíthető illetve téliesíthető a meleg házikó. A hideg ellen védő kutyaház csak egy kicsit nagyobb kutyánál (egy „kutyafő” esetén), ugyanis a túlméretezett kuckót a kutya nehezebben „leheli be”.
A jó kutyaház fából készült, kétrétegű fallal rendelkezik (közé szigetelőhabot vagy más hőszigetelőanyaggal tölthetünk). Amennyiben csak egyrétegű fala van, kívülről tudjuk leszigetelni valami időjárásálló és jó hőtartó-képességű anyaggal (pl nikecell).
A jó kutyaház 5-6 cm-es lábakon kell, hogy álljon, (egy erős ún EUR raklap is megteszi), hogy ne közvetlenül az átfagyott földön álljon a ház, és a megemelt padlószint védelmet nyújt az átázástól, latyakos hótól is.
A házat legjobb az egyik legősibb és legtermészetesebb anyaggal, szalmával bélelni (egy jutazsákba vagy pokróca bekötve), avagy a lószőrmatrac is alkalmas lehet még. Az egyszerű szivacsbetétek hamar átnedvesednek és „megdermednek” a hidegben. Esetleg puha szőnyeggel, nedvszívó, de meleg takarókkal is kísérletezhetünk, de ezeket gyakrabban – hetente – cseréljük, és persze ezek esetében a kihúzgálás esélye is nagyobb.
Ami a kutyaház elhelyezését illeti, mindenképp valamilyen szélvédett, melegebb, a lakóház falával érintkező helyre tegyük, és érdemes úgy fordítani, hogy a kutya ráláthasson a kapura és a ház ajtajára – ez természetes igénye és képessége minden házőrzőnek. A kutyaház ajtaja ideális esetben délre néz, az északi tájolást kerüljük.
Az ajtóra valamilyen hőfüggönyt, szőnyegdarabot vagy puha gumilapot akasszunk (vigyázzunk, a merev műanyag lap odaszoríthatja a kutya nyakát vagy végtagját). Farkasordító hidegben a kinti kutya is kapjon bejárási lehetőséget egy fűtött helyre (kazánház mellé, garázsba), többszöri, lehetőleg meleg élelem biztosítása mellett.
Ugyanis télen a kint tartott kedvenceink számára a nyáron szokásosnál kalóriadúsabb, megnövelt energiatartalmú és nagyobb mennyiségű eledelt kell adnunk – természetesen a fokozatos átmenet ezúttal is elengedhetetlen a gyomor-bélrendszeri zavarok megelőzése érdekében. Ha lehet, a táplálékot kissé melegítsük fel. Ne feledkezzünk meg az ivóvízről sem, naponta többször langyosított vízzel töltsük meg az ivótálat – különösen száraztápon tartott állatok esetében elengedhetetlen kellő mennyiségű víz biztosítása.
A háziállatok felelős tartása az állattartók erkölcsi és egyben büntetőjogi kötelessége is! A gondatlan tartás állatkínzássá is fajulhat, ami bűncselekmény, elkövetőjét a törvény pénzbírsággal és börtönbüntetéssel sújtja (lásd Állati jogszabályok c. összefoglalónkat).
A gazdátlan, kóbor állatoknak a tél gyakran a véget jelenti. Aki csak tud, az fogadjon be közülük egyet. Akár egy garázsban, fészerben, melléképület sarkában lévő szalmavacok és némi rendszeres táplálék a túlélést jelentheti számukra.